A PsyBit és Tomorrowguide csoport – Campos Anna és Józsa Balázs – előadással szerepelt az idei Serdülő- és Gyermekpszichoterápiás Folyóirat IX. konferenciáján (Egyszerűen összetett).
Az előadás címe: Gyermekek, serdülők, szülők. Avatárok, digitális identitások, MI-k. Klinikum a digitális korban.
Anna Freud szemléletét hívtuk segítségül, aki nem csupán a tüneteket vizsgálta, hanem a pszichés fejlődés teljes képét tartotta szem előtt – kereste a normalitás és a patológia közötti finom határokat. Ez a kérdés ma különösen égetővé válik: mit tekinthetünk egyáltalán normalitásnak egy olyan világban, amelyben a digitális tér már nem külső eszköz, hanem a mindennapi pszichés működés szerves részévé válik? Csecsemőkortól fiatal felnőttkorig jártuk végig, hogyan szövődik be a digitális világ és a mesterséges intelligencia a pszichés fejlődésbe – nem csupán eszközként, hanem érzelmi és kapcsolati tényezőként is.
Az előadás egyik vezérfonala az volt, hogyan válik a digitális világ – és egyre inkább az AI – egyfajta harmadik tényezővé, jelenlévő szereplővé kapcsolatainkban, már a legkorábbi életkortól kezdve. A mobileszközét néző szülő csecsemőjével való összehangolódásától kezdve az óvodáskorban megjelenő AI-alapú játékokon át egészen a kamaszok AI-társalgókkal való kapcsolatáig: minden életkorban vizsgálták, milyen hasznát és csapdáit látják ennek a jelenlétnek. Az AI-társalgók például érzelmi tartalmazóvá, támogatóvá válhatnak – és ez egyszerre lehet erőforrás és kockázat. A serdülő a digitális teret használhatja érzelmei feldolgozására éppúgy, mint azok elkerülésére; e kettő megkülönböztetése egyre fontosabb klinikai kérdéssé válik.
Felhívtuk a figyelmet néhány olyan jelenségre is, amelyek a klinikumban egyre gyakrabban jelennek meg: hogyan épül be a “digitális harmadik” a terápiás kapcsolatba, milyen új kérdéseket vet fel az öndiagnóziskeresés az online térben, és hogyan alakítja az avatár vagy a digitális identitás a serdülő önképét. A kiegyensúlyozott használat – bármely életkorban – nem egyszerűen a képernyőidő kérdése, hanem a reflektív viszonyulásé. A szülő kíváncsisága a kamasz digitális világa iránt, a közös beszélgetés és értelmezés, a digitális önismeret fejlesztése mind olyan kapaszkodók, amelyek segíthetnek ebben.
Az előadás kitért a hazai ellátási hiányosságokra is, és bemutatta a PsyBit és Tomorrowguide csoport célját: pszichológiai alapokon nyugvó, etikus eszközök kidolgozását a 10–20 éves korosztály, szüleik és tanáraik számára, a reflektív digitális önismeret fejlesztése érdekében.
Az előadást élénk érdeklődés és inspiráló kérdések kísérték, a visszajelzések szerint a téma sok kollégában visszhangra talált. Örülünk, hogy ez a párbeszéd elkezdődött.
